Káposztasavanyítás házilag–

Milyen a jó savanyú káposzta?

Hosszú szálú, fehér és ropogós. Idővel szine sárgásfehérre vált és kissé meg is puhul. A legértékesebb, de már nem a legolcsóbb téli C-vitamin-forrásunk. Érdemes otthon savanyítani, így sokkal olcsóbb.

Régebben fahordóban savanyitották, amelyet nagyon tisztán tartottak, és semmi más célra nem használtak. A fahordók azonban nagyon drágák, ezért megfelelő mosás. Többszöri hideg vízes öblítés után műanyag hordót is használhatunk káposztasavanyításra. Valamint ép zománcú edényeket, pl. alaposan kimosott zsírosbodönt. Az edényt, akár fa, akár műanyag hordó, akár zománcos fémedény, béleljúk ki fóliával, amely olyan nagy, hogy az edény peremén 40-50 cm-rel túlér. A megmosott káposztafejekről vágjuk le a külső, zöld borítóleveleket. Majd torzsázó késsel–körkörös kés amely a dinnyelékeld késhez hasonlit– vágjuk ki a torzsát.
A jó káposztagyalun és a fajtán múlik, milyen szép, hosszú szálakat gyalulunk le

A káposztát régen mezítláb taposták. Előtte a taposók alapos lábfürdőt vettek. Körmeiket levágták, még a bőrkeményedésektől is megtisztították a lábfejet. A taposás célja a levegő mind tökéletesebb kiszorítása a káposztából. A savanyodás során ugyanis tejsavas erjedés játszódik le, a tejsavbaktériumok pedig levegőtlen viszonyok között szaporodnak. Ma a taposást döngölőfa helyettesíti. Különösen,  ha kis mennyiségű, egy család téli szükségletére való káposmát savanyítunk. A legyalult káposzta kilójára 2-3 deka sót szánjunk.

Ne többet, mert a túlsózott káposzta megpuhul, és íze sem a legjobb. A sót alaposan elkeverjük a káposztában, majd lerakjuk és dögöljük. Addig döngöljük, amíg levet nem ereszt. Erre jön két-három darab szemes bors, egész csöves paprika, néhány szelet birsalma, esetleg kevés kapor és köménymag. Hogy legyen töltenivaló, egy-két torzsájától megfosztott fejet is tehetünk az egyes rétegekre. Amint az edény háromnegyedig megelik, az utolsó réteget is döngöljük le, lássuk el a fűszerekkel.

Majd a fóliát hajtsuk vissz, úgy, hogy minél jobban fedje a káposztát. Tegyük rá a tetőt. Olyat, amelynek átmérője kisebb, mint az edény, ill. a hordó szája. Erre pedig a tisztára mosott követ, az úgynevezett káposztanyomató követ helyezzük, amely a káposzta súlyának 20-30 százaléka. A továbbiakban a káposzta 10 fokos, de 18 foknál nem melegebb hőmérséklető helyen érjen. Hetente ellenőrizzük a tetején képződő szükés habot szedjük le

Amint a káposzta kész — ez a savanyítás után a leghamarabb két héttel következik be —, tegyük 5-10 fokós helyre. A káposztasavanyításhoz semmiféle kémiai anyagra, tartósitószerre nincs szükségünk, mert a tejsavas erjedés során keletkező tejsav konzervál mindaddig, amíg a kővetkező év őszén ismét savanyitunk káposztát. Nyersen a legértékesebb, rostban, C-vitaminban gazdag. Ha édes (nem savanyított) káposztával fele arányban keverjük, a gyengébb gyomrúaknak is ajánlott.

Étvágygerjesztő a nyers káposzta. A káposztalé egészséges ital. Tucatnyi ételt készítheünk belőle a székelykáposztától a töltött káposztáig, a korhelylevestől a rakott káposmáig.

Forrás: Margo nagy

Hasonlóak:

Létrehoztuk új “Befőzés, aszalás, fagyasztás és tartósítás” Facebook csoportunkat, akit érdekel, bátran csatlakozzon! Zárt csoport, de mindenkit szívesen fogadunk, aki csatlakozni szeretne! Kattints ide és csatlakozz »»»

Cimkék: , , , , , ,

A bejegyzést közzétették ekkor: 2017, szeptember 29 péntek, ebben a kategóriában: Olvasóink recepjei, Savanyúság receptek, Savanyúságok. A hozzászólásokat követheted RSS 2.0 linken keresztül is.
Hozzászólások